Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hadviselés

Kép 

 

1.Hódító hadjáratok

 

III. Thutmószisz (Thotmesz) fáraó tette újra nagyhatalommá Egyiptomot. Trónra lépése után azonnal megíndította hódító hadjáratait. Katonai akcióit főleg a vSínai-félsziget és Dél-Palesztina felé összpontosította , hogy  a Szuezi-szoros felől védhetővé tegye országát. Több hadjáratot vezetett Ázsiába, Dél-Szíriába, Palesztinába , hogy területeket csatolhasson Egyiptomhoz. Végül a megiddiói csatában döntő győzelmet aratott Szíria és Palesztia szövetségesei felett, s ezekben  az országokban katonai egységeket állított fel. Az innen befolyt adó újra fellendítette az ország gazdaságát. Szíria meghódításával Egyiptom a Mitanni Birodalom szomszédja lett, melynek hatalmát több ízben is meg akarta törni, de tartós eredményt sosem ért el. Egyiptom és Mitanni Birodalom megbékélése csak IV. Thutmószisz idején, Kr.e. 1400 körül valósult meg.

 

2. A kádesi csata Kép

Kr.e. 1290-ben II. Ramszesz fáraó került Egyiptom élére. Öt év múlva hódító hadjáratot indított Szíria bekebelezéséért a hettiták ellen. A kádesi csatában Mutawallis hettita király gyűjtötte be a győzelmet , s a fáraó békét kötni kényszerült. A szerződésben a felel kijelentették, hogy nem vezetnek hódító hadjáratokat egymás ellen , sőt ha bármelyiküket támadás érné, katonai segítséget nyújtanak egymás számára. Ezt a békeszerződést tartják az ókori Kelet első nemzetközi politikai szerződésnek.