Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1.Fönícia

A Földközi-tenger keleti partvidékén terültek el a föníciaiak. Nem alkottak egységes államot, a városállamok megőrizték a függetlenségüket. A tenger közelsége miatt Föníciában hamar kialakult a kereskedelem. Elősegítette ezt az is , hogy az itt növő cédrusfák a hajóépítés kiváló alapanyagai voltak. A kereskedelmük a Kr.e 12. századtól a Kr.e.8. századig virágzott. A föníciai hajók fémeket, élelmiszert és egyéb árukat hoztak be. A papiruszt Büblosz városa szállította a görögöknek tovább. Ennek emlékét őrzi a Biblia szó. A kereskedők a behozott árukért cserébe fát és ügyes kézműveseik termékeit  vitték ki. Híresek voltak az üveggyártásukról és a festett szöveteikről. A bíborfestéket elsőként ők állították elő egy tenger csiga nedvéből. A Földközi-tenger medencéjében kereskedelmi telpeket hoztak létre. Közülük a legjelentősebbé az önálló állammá alakult Karthágó vált. Az emberiség számára a legtöbbet azzal adta a föníciai nép , hogy megalkotta a hangjelölő írást. Betűírásuk 22 mássalhangzóból állt, a magánhangzókat nem jelölték. Ebből fejlődött ki , hosszú utat megtéve, mai írásunk. 

 

2.Asszíria

Föníciát a Kr.e 8. században meghódították az asszírok. Asszíria jellegzetes katonaállam volt, amely a hódításra rendelkezett be. Felemelkedését a vasnak köszönhette. Ezt a fémet ugyan is jóval olcsóbban lehetett előállítani, mint a bronzot, így hatalmas hadsereget fegyverkezhettek fel. Az asszír uralom a kegyetlenségről vélt híressé. A meghódított népeket megadóztatták, az ellenszegülőket megölték, vagy hazájukból rabszolgaként más területre telepítették át. Sorsát azonban ez a birodalom sem kerülhette el: Kr.e 7. század végén egy babiloniak vezette lázadás romba döntötte.